Gondolkodom, tehát… mi van?!

Ez a bejegyzés 2020. április elején született, azonban mindeddig nem volt bátorságom közzétenni. Most viszont, amikor egyes hírek szerint az ún. “második hullám” kapcsán újra a járványvédelmi intézkedések bevezetésére, sőt, a korábbiaknál is szigorúbb korlátozásokra kell számítani, itt az ideje, hogy hangot adjak bizonyos …kérdéseknek.

Gondolatok a könyvtár… helyett a karanténban

Az életünk fenekestül fordult fel az utóbbi hetekben. Az iskolák az otthonokba települtek, üzletek, vendéglátó- és szórakozóhelyek zártak be, és az olyan hétköznapi dolgok, mint a bevásárlás, szigorúan szabályozott tevékenységgé változtak.

Én pedig tudni akartam, miért. Miért történik ez az egész? A kérlelhetetlen számok miatt? Megnéztem ezeket a számokat.

Ma, 2020. 04. 02-án, amikor ezeket a sorokat írom, Magyarországon hivatalosan 585 igazoltan koronavírussal fertőzött személyt tartanak nyilván, 42 koronavírus fertőzésből meggyógyult beteget, és 21 halálesetet.[1]

Ezek azok a számok, amelyek miatt kis hazánk körülbelül 9,8 millió lakosának élete gyökeresen megváltozott (hiszen a jelenleg érvényes kijárási korlátozás – a rendeletben meghatározottak szerint – kivétel nélkül, mindenkire vonatkozik, a helyzet a munkahelye, családja miatt így vagy úgy mindenkit érint)…

De nézzük meg ezeket a számokat, pontosabban az egyik számot közelebbről!

Az elhunyt személyek életkor szerinti megoszlása a következő:

30 év alatti áldozatok száma: 0

30-40 év közötti áldozatok száma: 1

40-50 év közötti áldozatok száma: 1

50-60 év közötti áldozatok száma: 2

60-70 év közötti áldozatok száma: 4

70-80 év közötti áldozatok száma: 6

80-90 év közötti áldozatok száma: 4

90 év fölötti áldozatok száma: 3.

Vagyis ezek alapján úgy tűnik, az igazán veszélyeztetett korosztály a 60 év felettieké, ők azok, akikre vigyáznunk kellene, illetve akiknek jobban figyelniük kellene magukra.

Ám nem mellékesek a közzétett alapbetegségek sem, amelyeknek nyilván szerepük van a betegség lefolyásában, a gyógyulási esélyek alakulásában.

Szív- és érrendszeri betegségről tudunk: 8 esetben.

(Ha pl. a pitvarfibrillációt és az érszűkületet is ide számoljuk, akkor: 10 esetben.)

Magas vérnyomás: 3 esetben.

(Más betegség mellett: 4 esetben.)

Rosszindulatú daganat: 1 esetben.

Légzőszervi betegség: 3 esetben.

(Más betegség mellett: 1 esetben.)

Májbetegség: 1 esetben.

Stb.

Azt gondolom, nem nehéz belátni, hogy mondjuk egy 90 év feletti, többek között agyi érbetegségben és reumás szívbetegségben szenvedő embernek nagyjából bármilyen fertőzéssel szemben kisebbek a túlélési esélyei, mint egy életerős fiatalnak…

Adatgyűjtés szempontjából nagyon hasznos lehet a Központi Statisztikai Hivatal honlapja, amelynek néhány, ide kapcsolható számát szeretném most összefüggésbe hozni a fentiekkel.

A Hivatal hazánkban 2019. első negyedévére 37 795 elhalálozást közöl, 2018. első negyedévére (tehát január-március hónapra) 37 009 esetet.[2]

Nem tudom, pontosan mikor kezdődtek nálunk a megbetegedések, mely időponttól készülnek a vírustesztek, tehát az új koronavírus mikortól szedi áldozatait.

Bár nyilván nem fedi a valóságot, az egyszerűség kedvéért januártól – a vírussal kapcsolatos első vészhírektől – a legutolsó hónapfordulóig számolok, tehát szintén az első negyedévet veszem figyelembe.

Tisztában vagyok vele, hogy az eredmények nem ugyanazok, ha az említett 21 haláleset három hónap, vagy ha csupán az utóbbi hetek leforgása alatt történt, de az arányok érzékeltetése felől tekintve ez részletkérdés, és a különbség, ha nem is elhanyagolható, de kevéssé jelentős.

Ezek alapján tehát az elmúlt évek hasonló időszakában Magyarországon több mint 37 000 haláleset történt, s vélhetően így volt ez most is. Ehhez a 37 000-hez képest beszélünk mindösszesen 21 koronavírus fertőzéshez köthető elhunytról…

Újra hangsúlyozom, tudom, hogy a 37 000 három hónap, mégpedig három konkrét, naptári hónap alatt következett be, a sokféle testi-lelki nyavalyának kedvező téli, tél végi hónapokban; a koronavírusos megbetegedések és elhalálozások száma pedig talán csak ezután fog megugrani, amint a járvány a tömeges előfordulás szakaszába lép.

Ám azt gondolom, a számok így is beszédesek. De nézzünk más adatokat!

Az összes haláleset száma 2019-ben: 129 600.

Az összes haláleset száma 2018-ban: 131 045.

Az utóbbi évben ezt a Hivatal a következőképp részletezte:

Halálesetek fertőző és élősdiek által okozott betegségek következtében: 728

Daganatok: 33 250

Keringési rendszer betegségei: 64 695

Légző rendszer betegségei: 8 113

Emésztőrendszer betegségei: 6 497

Balesetek: 3 664

Öngyilkosság: 1 656

Egyéb: 12 442

Összesen: 131 045.[3]

Vagyis, ha a koronavírusos elhalálozások száma hirtelen a többszörösére nőne, akár megtízszereződne (21 elhunyt helyett 200-ról beszélnénk), még akkor sem érné utol a bélgiliszták és más fertőzések miatti elhalálozások éves számát sem…

Egy másik, számomra még érdekesebb és szomorúbb szám, ami nem kapcsolódik szorosan a tárgyhoz, a következő:

Terhesség megszakítások száma 2018-ban: 26 941.[4]

Lehetne biológiai, filozófiai vagy épp teológiai vitába bocsátkozni arról, hogy egy megfogant élet, egy növekvő emberi magzat mikortól tekinthető emberi lénynek, és milyen jogai vannak az anyának a magzattal szemben…

Én mindenesetre azon a véleményen vagyok, hogy ez szörnyűség, és ez a szám borzalmas. És mondhatjuk afféle fedőkifejezéssel, hogy terhesség megszakítás, de nem csak egy várandósságot szakítunk meg, hanem egy születésre váró emberi életnek vetünk véget.

Évente csaknem 27 000-szer!

(Az élveszületések száma 2018-ban: 89 807.

Elhalálozások száma 2018-ban: 131 045.

Népességfogyatkozás: -41 238.

Viszont 26 941 újszülöttet nem engedtünk világra jönni…)[5]

Ezen a ponton újra csupán ismételni tudom magam: ehhez a bizonyos 27 000-es számhoz képest beszélünk mindeddig 21 elhunytról…

Hadd folytassam néhány további érdekes adattal!

Magyarország közútjain történt közlekedési balesetek 2019-ben: 16 627.

Ebből súlyos sérüléssel járó: 4834

Halálos kimenetelű: 530.

Ugyanezek az adatok, az eddigiekhez hasonlóan az év első negyedére nézve: 3141 baleset, ebből 895 súlyos, 106 pedig halálos kimenetelű.[6]

Felhívnám a figyelmet itt arra a tényre, hogy 530, illetve 106 halálos kimenetelű balesetről, nem pedig ugyanennyi halottról van szó! Vagyis csak a következmény súlyosságáról, nem pedig az áldozatok számáról tájékozódhatunk: nem tudjuk, hányan ültek egy-egy ilyen balesetet szenvedett autóban, mennyi a halottak pontos száma.

Ha ezt a számot is arányosítani akarnám, azt kellene mondanom: még mindig 21 koronavírusos halottról, és legalább ötször annyi közúti balesetben elhunytról beszélünk…

Emlékezetem szerint körülbelül egy hónapja kísérjük komolyan figyelemmel itthon is a járványt, azóta történnek intézkedések, vizsgálatok, stb. Mondjuk, hogy a halálesetek ezen időszak alatt történtek.

Nos, hadd illesszek ide egy 2019. október 29-ei cikket az elektronikus sajtóból:

„Mintegy ötvenen haltak meg közúti balesetben októberben, közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közlekedésrendészeti főosztályának vezetője… Az elmúlt két hétvége egyaránt nyolc-nyolc halálos áldozatot követelt, hétfőn pedig egy balesetben heten vesztették életüket.”[7]

Vagyis a tavalyi év október hónapjában 50 ember halt meg az útjainkon, több mint kétszer annyi, mint ahány áldozatról folyamatosan beszélünk, emiatt mégsem állt le az élet! Vélhetőleg egyetlen munkahely sem zárt be, egyetlen munkavállalót sem küldtek el, nem szabadultak el az élelmiszer árak, nem lett hiánycikk más termékekből, és egyáltalán: a többség számára nem változott semmi. Kivéve a gyászoló hozzátartozókat…

De ugorjunk még nagyobbat!

A Magyar Kardiológusok Társaságának figyelmeztetése szerint: „Magyarországon minden órában 3 ember hal meg a dohányzás következményeként, naponta 77, évente pedig 28 ezer olyan embert veszítünk el, akinek a halála összefüggésbe hozható ezzel a káros szenvedéllyel.”[8]

Részletezve, a dohányzás felel:

a tüdőrákos halálozások 90-95 százalékáért,

az összes rákhalálozás 30-35 százalékáért,

az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85 százalékáért,

a koszorúér-betegségek mintegy 30 százalékáért,

az idült hörghurut és a tüdőtágulás (COPD) 80 százalékáért…

Más forrás, illetve más megfogalmazás szerint:

a középkorú férfiak körében a szív- és érrendszeri halálozások egyharmada,

a rákhalálozások közel fele,

a légzőrendszeri betegségek okozta halálozások kétharmada a dohányzásnak tulajdonítható.

Azt hiszem, sokat mond a következő bekezdés is: „A dohányzás napjainkban az alkohol után a második legveszélyesebb halálos áldozatokat követelő legális élvezeti szer (az áldozatok száma Magyarországon évente 28 ezer). A cigarettásdobozokon feltüntetett vegyi anyagok csak töredékét jelentik annak, ami valójában a dohányosok szervezetébe jut. Körülbelül 4000 különböző vegyület található ugyanis a cigarettában, amelyeknek csak egyike a függőség kialakulásáért felelős drog, a nikotin.”[9]

Hazánkban kb. 28 000, világszerte 5 000 000, a cigaretta – és társai – számlájára írható haláleset!

Mégis, hol van akkor a válságstáb, az öt percenként felugró hirdetmény ablakok, a felszólító módú jelszavak, mindaz az erőfeszítés a kormányok részéről, amit most tanúsítanak, hogy „megvédjenek minket”…?

Most bezzeg van kijárási korlátozás, másutt kijárási tilalom, de a dohányipar él és virul…

Évi 28 000 halott! Persze, a kisembert, a dohányost, ha tiltott helyen gyújt rá, megbüntethetik, de a dohánytermelés, a dohányipari termékek gyártása és forgalmazása nem ütközik törvénybe!

Tudom, hogy a járványügyi szakemberek nem értenek egyet velem, s elismerem, joggal. A COVID-19 vírussal fertőzöttek, a betegek, és a halottak száma bármikor, robbanásszerűen megemelkedhet. Egyszerűen nem lehet összevetni egy folyamatban lévő járvány adatait egy évi rendszerességgel megjelenő táblázattal…

És mondhatja valaki azt is, hogy vigyázó szemetek Rómára vessétek, vagyis, hogy ne csak a magyar adatokkal példálózzunk, nézzük meg a jóval félelmetesebb olasz mutatókat is!

Nos, nézzük!

Olaszországban a fertőzöttek száma: 115 242

a halottak száma: 13 915

és végezetül a gyógyult betegek száma: 18 278 fő.[10]

Azonban a teljes képhez jó, ha a következő adatokat is ismerjük:

Olaszország lakossága 60,6 millió fő, népsűrűsége pedig 197 fő/km², vagyis népessége a miénknek több, mint hatszorosa, a népsűrűség pedig majdnem kétszer akkora, mint nálunk (105,7 fő/km²).[11]

A hazai vírusadatok kapcsán már szót ejtettem a sajnálatos módon elhalálozottak átlagos életkoráról. Akkor annyit állapítottam meg, hogy az adatok alapján jellemzően a 60 év felettiek vannak veszélyeztetett helyzetben. Nos, ha pontosítani akarok, a nálunk elhunytak átlagéletkora 72,5238 év, és valószínűleg így van ez az olaszoknál is, akiknél – úgy tűnik – sok ember van szorosan együtt, ráadásul sok köztük az idős is.

Utóbbival kapcsolatban csak két utalást hoznék, jóval a járvány előttről, csak hogy véletlenül se lehessen semmit rájuk fogni. Az első:

„A fenti adatsorok azt mutatják, hogy az EU legfiatalabb országa 2020-ra Ciprus lesz, 37 éves medián életkorral, a legidősebb pedig Olaszország, 47 éves medián átlagéletkorral.”[12]

A második:

„Érdekes, hogy 2018-ban Írországban volt a legnagyobb a fiatalok (0-14 évesek) aránya (20,8 százalék), míg Olaszországban a legalacsonyabb (13,5 százalék)…”[13]

Az, hogy az európai országok közül Olaszország a legöregebb, nyilván szerepet játszik abban, hogy a vírus ott tarolni tud (bár tombolásának mértékére nem magyarázat).

Azonban, mivel nem ismerem az ország átlagos évi, havi, heti halálozási statisztikai adatait, nem tudom, az ott most nyilvántartott, a járvánnyal kapcsolatos halálozási számok mennyiben térnek el az átlagostól vagy az évnek ebben a szakaszában szokásostól, nem tudom, mennyire riasztóak valójában.

De, mivel azt írtam, hogy egy folyamatban lévő járvány adatai nem véglegesek, nem hitelesek, nézzünk egy olyan országot, ahol a járvány nagyjából véget ért.

Kínában a fertőzöttek száma: 82 432

a halottak száma: 3322

és végezetül a gyógyult betegek száma: 76 565 fő.

Ebből a legtöbb halottat Hubei vagy Hopej tartomány számlál, ahol Wuhan, vagy magyarosan Vuhan város is található.

A halottak száma a tartományban: 3199 fő,

míg más tartományokban: 1-22 fő.[14]

(Hopej tartomány népességi adatai:

lakosság: 71 854 202 fő

népsűrűség: 363 fő/km².)[15]

Nos, ennek a gondolatkörnek a befejezésére csak még egyetlen szám!

A koronavírus-fertőzés miatt elhunytak száma a mai napig az egész világban: 49 236 fő.[16]

Emlékszünk még? Évente legalább százszor ennyi (5 000 000) ember hal meg dohányzás következtében kialakult betegségekben…

De mit is akarok én ezzel az egésszel? Semmibe venni a járványt? Homokba dugni a fejem? Elmenekülni a probléma elől?

SEMMIKÉPPEN!

Az ország vezetésének döntését tudomásul venni és betartani mindenkinek számon kérhető állampolgári kötelessége.

De ennél is fontosabb az egyszerű önérdek… Egy vírusról beszélünk, amely (eddig legalábbis ezt értettem meg) olykor tüdőgyulladáshoz vezető betegséget okoz, ami az idős vagy beteg, csökkent ellenálló képességű, gyengébb szervezetű embereknél halálhoz vezethet.

A betegség – hadd tegyem hozzá: bármilyen betegség –, az esetleges tüdőgyulladás és legrosszabb esetben a halál elkerülése mindenkinek a saját érdeke!

Volt már tüdőgyulladásom, többször is, felnőttként is. Nem kellemes, de általában nem halálos. Néha viszont mégis…

Ezért kell óvatosnak lennünk, nem jobban és nem kevésbé, mint máskor. Tüdőgyulladást ugyanis az influenza is kiválthat, és lehet egy egyszerű meghűlés szövődménye is (lásd: Nemecsek Ernő). Épp ezért egy értelmes felnőtt ember általában igyekszik nem megfázni, és télvíz idején nem rohangál az utcán hajmosás után, vizes fejjel; influenza szezonban pedig vitamint szed, kezet mos, betegen – amennyire lehetséges – otthon marad, hogy ne fertőzzön, és ne fertőződjön.

Azt gondolom, hogy most is elég lenne ennyi óvatosság, és ami most folyik körülöttünk, az nem indokolt, és valójában nem is erről szól.

(Ezzel összefüggésben lehetnek érdekesek az alábbi sorok:

„Már kilenc megyében rendeltek el látogatási tilalmat.
Egy hét alatt megháromszorozódott a fertőzöttek száma
Egyre több a nem látogatható kórház. Eszkalálódik a járvány, újabb kórházkapukat csuktak be a látogatók előtt.
Már 20 európai országban tombol a járvány. Magyarországon a múlt héten 87 ezren fordultak orvoshoz a jellegzetes tünetekkel.
Kiugróan sokan haltak meg januárban. Egy hónap alatt annyival lettünk kevesebben, mintha eltűnt volna Etyek teljes lakossága.

Ne ijedjen meg! Ezek a mondatok nem a koronavírusról szólnak, és nem is mostaniak. 2015 januárjában és februárjában jelentek meg az Indexen. Akkor is egy országról országra terjedő járvány érte el Magyarországot: az influenza.

Megszoktuk, hogy az év első felében szinte menetrendszerűen jelentkezik az influenzajárvány Magyarországon. (…) Sokan beoltatják magukat, de minden év elején minden fórumon figyelmeztetik is az embereket a hatóságok, hogy rendesen mossanak kezet, kerüljék a tömött tömegközlekedést, a krónikus betegek és az idősek pedig különösen legyenek óvatosak.

Azt is tudjuk, hogy az influenzában is meg lehet halni: becslések szerint a világban 290-650 ezer ember halhat meg az influenza szövődményei következtében. Képzelje el, mi lenne, ha az influenzajárványok idején az újságok nap, mint nap közölnék, hány új fertőzött jelentkezett, és napi szinten tudósítanának arról, hány influenzában is szenvedő beteg hunyt el a kórházakban. Valószínűleg ön is igencsak nyugtalanná válna ettől.”

Ez kétségkívül így van, s emiatt van olyan érzésem, mintha éppen ez lenne a cél! Mintha új ellenségkép gyártásának lennék a tanúja. A terrorizmus lecsengett, a klímaválság nem elég hatékony – az Északi-sarok messze van –, valami újra volt szükség. A tömeget ugyanis „sakkban kell tartani”. Adni kellett neki valamit, amitől félhet, hogy felkínálhassák a megoldást, pl. a szabadságjogaiért cserébe…

„Sokan mérlegelik most a túlélési esélyeket, a halálozási arányokat, pedig ezek eléggé megbízhatatlanok. A koronavírusnál a jelen ismereteink szerint 100 fertőzöttből 3 ember hal meg, az influenzánál 1000-ből 1 beteg. A koronavírusnál azonban még nem lehet egyértelmű adatokat mondani. Egyrészt nem tudjuk a fertőzöttek valódi számát. Ez a regisztráltak sokszorosa lehet, mivel sokan hordozhatják úgy a kórokozót, hogy tünetmentesek.”

Vagyis nem mindegy, hogy ténylegesen 100 fertőzöttből, vagy 1000 fertőzöttből – akik közül 900 nincs tesztelve, regisztrálva – hal meg 3 ember.

„Ahogy az influenza, úgy a tüdőgyulladással járó koronavírus járvány is elsősorban a krónikus betegeknél, idős embereknél, legyengült immunrendszerűeknél lehet végzetes. (…)

Fontos tudni, hogy önmagában az elhalálozások száma a koronavírusnál nem jelent sokat. Erre hívta föl a figyelmet a Qubitnek adott interjúban Jankovics István virológus-mikrobiológus, aki korábban a WHO nemzeti influenzalaboratóriumának vezető főorvosa volt. Szerinte a bizonytalan adatokat nézve

ÉRDEMESEBB AZT VIZSGÁLNI, HOGY A VÍRUS ÁLTAL SÚJTOTT TERÜLETEKEN MENNYI AZ ALAP HALÁLOZÁSI ARÁNY, ÉS EHHEZ KÉPEST MENNYIVEL EMELKEDIK MOST A HALÁLOZÁSOK SZÁMA.

Enélkül ugyanis nem lehet eldönteni, hogy a súlyos betegségekben szenvedők közül hányan haltak volna meg amúgy is az alapbetegségük következtében, mint ahogy azt sem, hogy hány olyan fertőzött halt meg, akinek a szervezete már egyébként is nagyon le volt gyengülve, és a vírus már csak áttolta egy olyan határon, ahonnan már nem tudott felépülni, olvasható a Qubit cikkében.”[17]

Több szakember, számos hírportál hangsúlyozza, hogy a mostani világjárványt nem szabad az influenzához hasonlítani. Érvelésük szakmai részét – a kórokozó felépítése, a szervezet reagálása a vele való találkozásra, stb. – meg is értem. A társadalmi reagálás azonban a lentiek fényében nem tűnik ésszerűnek:

„Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a szezonális influenzajárványok évente három-öt millió embert betegítenek meg súlyosan, és minimum 290 ezer, de akár 650 ezer ember halálát okozzák, döntően légzőszervi szövődmények miatt. (…) Bár a fejlett országokban az influenzára, mint könnyű lefolyású betegségre tekintünk, az azonban gyakran okoz szövődményeket, amelyek a beteg, legyengült állapotú és/vagy idős emberek számára akár végzetesek is lehetnek. Ennek oka, hogy míg a szövődménymentes betegség általában három nap alatt elmúlik, az egyébként is védtelen, majd a vírus által legyengített szervezetben elszaporodhatnak a baktériumok, amelyek tüdő-, agyvelő- és szívizomgyulladást okozhatnak.

Hazánkban egy-egy járványban becslések szerint 1,5-2 millió ember lehet érintett, jóllehet jelentős részük >>lábon<< kihordja, de legalábbis nem fordul emiatt orvoshoz.”[18]

Talán nincs igazam.

Tudom, hogy a járvány még nem ért véget, és talán sokkal-sokkal több beteg lesz, és sokkal több halottal fog záródni, mint egy influenza járvány; hiszen a koronavírus még csak bő három hónapja dühöng, és végzett kb. 50 000 emberrel, míg a 290-650 000 egy egy évre vonatkozó szám.

Azonban valójában az influenza is egy szezonális betegség, és az influenzajárvány is adott hónapokban fertőz leginkább.

Hadd szögezzem le újra: nem vagyok koronavírus-tagadó, nem hirdetek polgári engedetlenséget, nem mondom, hogy ne maradj otthon! Csak azt mondom, viselkedjen mindenki felelős polgárként. Tehát: maradj otthon, tájékozódj, és gondolkodj!

Egy pillanatig sem gondolom, hogy nincs baj a világban, de biztos vagyok benne, hogy a baj nem az, amit belénk akarnak sulykolni. A baj amögött van, és azután fog jönni.

És ezt jelentős részben amiatt mondom, hogy egyszerűen nincs arányban az, ahogyan a világ nagy része a feje tetejére állt, és az, amire hivatkoznak közben…

Egyetértek pl. azzal, hogy kerülni kell a tömeget, de a félelem, gyanakvás, bizalmatlanság légkörével, amit látok magam körül és olvasok a hírekben, nem értek egyet, és ijesztőnek találom, hogy egyre többen figyelik – várva, hogy feljelenthessék, besúghassák –, ki, mikor, hová megy, és miért…

Látnunk kell, hogy nem a fekete halálról vagy a tüdőpestisről van szó, amelyek halálozási aránya ma – igen, ma: bár erről valamiért nem túl sok szó esik, a pestis ma is létezik; utoljára Madagaszkáron ütötte fel a fejét, ahol 2017-ben több, mint 2300 betegből 200 halt meg; de, bár kis számban, az USA délnyugati részén is rendszeresen felbukkan, ahol a házi macskák közvetítésével a prérikutyák terjesztik – kezelés nélkül 50-80, illetve 95-100 %, kezelés mellett pedig 5%, amellyel szemben a koronavírus halálozási aránya a legpesszimistább becslések szerint is 3,5%. Nem is a spanyolnátha, amely száz éve végzett olyan pusztítást világszerte, hogy azt felmérni is nehéz: áldozatainak száma 20, de akár 70 millió is lehet– és különben is a leginkább a 20-40 év közöttieket sújtotta –, 1918-ban ugyanis a háborús állapotok nem tették lehetővé a pontos számbavételt…

A Bill Gates egyik előadásán bemutatott grafikon szerint, amely a fenti képen is látható, a járvány 263 napja alatt 33 365 533 ember vesztette életét.

A koronavírus mindeddig, 90-100 napja, 50 000 áldozatot követelt.

És bár vannak országok, mint például Pápua Új-Guinea, ahol egyelőre nyoma sincs, hatásai mégis az egész bolygót érintik. A gazdaság bizonyos szempontból, bizonyos ágazatait illetően – mint a turizmus, légi közlekedés – megbénult, az utcákon megjelentek a rendőrök, a stratégiai helyeken feltűnt a katonaság…

És ez valahogy nem áll össze!)

Ezt gondoltam kb. másfél hónapja is, amikor egy ismerősi körben azt mondtam, én már legalább három világvégét éltem túl, remélem, valahogy most is csak megleszek…

2000-ben a dátumváltásra, évezred ugrásra képtelen számítógépek rendszereinek globális összeomlását vártuk, minden elektronikusan tárolt adat elvesztését, minden programozott folyamat leállását, ami pl. egy atomerőműnél beláthatatlan következményekkel, de bizonyosan katasztrófával végződött volna, és a világ, vagy legalábbis a civilizáció lassú kiszenvedését okozza…

2012-ben a maja naptár által jósolt világvége jött, és közben valamikor volt egy madárinfluenza is, ami szintén jött, látott és… talán azóta is itt lapul csendben.

Azután, hallva a kínai híreket, azt mondtam még, hogy itt valami más van a háttérben. Ha túl nagy a hírverés, akkor a hangzavarban valakik valami mást akarnak tenni észrevétlenül, vagy már meg is tették, de még nem tudhatja, hallhatja senki…

Az összeesküvés elméletekben nem hiszek, de az összeesküvésekben igen. Hogy érthetőbb legyek, David Icke gyíkember elméletében nem hiszek. De van egy tanítása, amiben nagyon is: ha az igazságot akarod tudni, kövesd a pénzt!

Azt gondolom, most is pénzről van szó.

Ezt gondoltam akkor, hetekkel ezelőtt, és a napokban láttam egy kis videót, ami azt is elmondta, milyen pénzről. Nem akarom lelőni a poént, de a megtekintését nagyon javaslom!

Az utolsó mondat egyszerűen megdöbbentő…

(A készítő elsősorban nem youtuber. Bár nevét természetesen hallottam, mivel a napi politikát – bevallom – nem követem, tevékenységével nem igazán voltam tisztában. Azzal, és más megnyilatkozásaival nem kívánok azonosulni, az itt elhangzottak azonban logikusnak és meggyőzőnek hatnak.)

Ezek után a feleségem elintézett azzal, hogy örüljek magamnak, lángész vagyok…

Szerintem nem. Csak a józan paraszti eszemnél maradtam, és nálam okosabb emberekre figyelek.

Az említett videó elérhető: