Heti kreatív 5.

Evolúció…

Papírkosaraink „törzsfejlődése”, ami, remélem, nem áll meg. Ezeket is szeretném masszívabbá tenni (faragasztó és víz keverékével bekenve, majd vízbázisú lakkal bevonva), illetve a jövőben készülőket is erősebbre és szabályosabbra, mert bár a képekkel próbáltam trükközni kicsit (semmi Photoshop, egyszerűen csak a kosarak minél előnyösebb oldalát próbáltam kidomborítani), némileg csáléra sikerültek a drágák…

Továbbá, ha elárulom, hogy mindhárom műremek egyazon sablon alapján, egy műanyag poharat „körítve” készült, talán még nyilvánvalóbb lesz, hogy alkotótársammal együtt van még hová fejlődnünk…

A kezdet

Kezdetben volt a kartonpapír korong, s abból is mindjárt kettő. Nyolc vezérpálcát ragasztottam a két korong közé, ez volt az alap, ami úgy nézett ki, mint az ő sugaraival maga a Nap…

E vezérpálcákat meghajlítva „függőbe hoztam”, vagyis függőleges irányba állítottam őket, majd elkezdem a fonóvesszőkkel való „kerítést”, vagyis körbefontam őket.

A kívánt méret elérése után a fölöslegessé vált vezérpálcákat egyszerűen begörbítettem és leragasztottam, majd  lezárásként még egy megfelelő hosszúságú vesszőt karikába hajtva rögzítettem a kosár peremére.

 

Csak lazán…

Azt hiszem, a fotón megfigyelhető, hogy ez a prototípus milyen szellős lett ( a kosár mögötti fehér felület kiválóan látszik a fonat hézagain át), és talán az is feltűnő, hogy az említett lezárás milyen esetleges… Épp ezért a következő kísérlet során a fonóvesszővel próbáltam ezt a kérdést tetszetősebben, trükkösebben  megoldani.

 

 

A következő fejlődési fok

Ennél a modellnél szintén nyolc vezérpálcát használtam ugyan, viszont az előzővel szemben itt a sablonként használt pohár talpának valóságos méretére hagytam a kosár talpát. Az első kosárnál ugyanis körberajzolva a poharat, a kör átmérőjét megnöveltem. Úgy okoskodtam ugyanis, hogy a fonás során a kosár falvastagsága miatt nagyobb kiindulási alapra van szükség.

Nos, nem tudom, igazam volt-e, az viszont biztos, hogy az eltérő méretű aljzat teljesen más formájú kosarat eredményezett. Ebben azonban annak is szerepe lehetett, hogy mindvégig igyekeztem ezt a „másodpéldányt” a lehető legerősebbre, legszorosabbra fonni…

Túl a csúcson…

Ez pedig itt eddigi legutolsó művünk, ahol már tíz vezérpálcával indultam, ami szerintem szintén erősíti a kosarat.  Valamint a vezérpálcák eltüntetésére itt azt a módszert próbáltam ki, hogy a kosár peremére készítettem egy fonatot belőlük.

A továbbiakban ezt szeretném megismételni és gyakorolni, egészen addig, míg játszva és akárhányszor megtudom csinálni ugyanazt…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük